Az adatgyűjtés számos helyről származhat, pl. alkalmazások, online játékboltok, mobilszolgáltatók ügyfeleinek tartózkodási hely adatai, viselhető mobil fitness eszközök, közösségi hálózatok, streaming szolgáltatások, közcélú adatbázisok, szupermarketek hűségkártya rendszere, bevásárlások, mobil érzékelők, online kiskereskedelmi rendszerek, vagy hálózatba kapcsolt háztartási eszközök.
Összefoglalva: a digitális tér összes felhasználójának szinte minden tevékenységéhez adatgyűjtés kapcsolódik. Mivel az adatok a nap 24 órájában, szünet nélkül képződnek, szempillantás alatt hatalmas adatmennyiség keletkezik.
Az adatgyűjtés célja sokféle lehet; általában több forrásból származik, majd az összegyűjtött adatokból újabb adatokat generálnak. Az adattömeg felhasználható például az emberek véleményének tanulmányozására, egészségügyi kutatásra, vagy vásárlási szokások előrejelzésére. A Big Data elemzés eredményei nagyon értékesek a gyártó és szolgáltató vállalatok, bankok, biztosítótársaságok, munkáltatók, tudósok, sőt, még a nyomozó hatóságok számára is. A Big Data az összes felsorolt szervezet munkáját segítheti.
A Big Data kimeríthetetlen pénzforrás lehet, ha a személyes adatok gyűjtése mögött gazdasági érdekek húzódnak meg. Az adatokat, ugyanúgy, mint bármely más árucikket, a cégek megvásárolják. Ezen a ponton túl a felhasználó nem tudja befolyásolni, hogy ki, és milyen célból kapja meg az adatait, és azokat mire használja. Az személyes információkkal való visszaélések megelőzése érdekében megfelelő adatvédelmibeállításokat kell eszközölni. Ugyanakkor a Big Data még számos egyéb kihívást is rejt.
Az internetet használók számára elkerülhetetlen az adatszolgáltatás. Megfelelő tudással és készségekkel felvértezve azonban megszerezhetjük az adataink tudatos és magabiztos ellenőrzésére való képességet. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat minél hatékonyabban, és minél korábban kell megtanítani a fiataloknak.