Felelős internethasználat

Az ilyen esetek sajnos nem ritkák a digitális világban Pár éve még „internetes forradalomról“ beszéltünk, és a világhálót demokratikus médiumként ünnepeltük. Az internetes aktivisták hittek abban, hogy a közösségi oldalak nem csupán összekapcsolják az embereket, hanem a társadalmi összefogás révén újszabályokat hoznak létre...

Az offline életre vonatkozó normák és értékek nem feltétlenül vannak jelen az interneten. Úgy tűnik, hogy a közösségi oldalakon a látszólagos névtelenség miatt az emberek könnyebben posztolnak sértő megjegyzéseket és gyűlölködő üzeneteket. Hogyan birkózzunk meg azzal, ha valaki tudatosan megsérti a viselkedési normákat másokat zaklat, vagy szabad utat enged a gyűlöletnek? Lehetséges-e ténylegesen szociális és demokratikus médiummá formálni az internetet?

A felelősségnek nincs általános érvényű definíciója, hiszen eltérő kulturális, morális, szociális vagy jogi környezetekben mást és mást jelent. Vonatkozhat cselekvésre, mulasztásra vagy akár olyan körülményre,amire nincs ráhatásunk. A felelősség tekinthető egy személy, egy csoport vagy egy akár egy intézmény kötelességének. A szabadsághoz való jogegyben azt is jelenti, hogy tiszteletben kell tartanunk mások szabadságát is. Vagyis ahogy Joachim Gauck, néhai német szövetségi köztársasági elnök fogalmazott: „A felnőtt emberek szabadságának neve: felelősség.“

Internetes magatartásunkra fontos normák és szabályok vonatkoznak, mint az alapvető személyiségi jogok, például a saját képre vonatkozó rendelkezési jog.Ennek megfelelően senki nem tehet közzé fotókat vagy személyes információkat valakiről anélkül, hogy engedélyt kapnará a képeken vagy a szövegekben szereplőktől.

De mi a helyzet a nem egyértelmű esetekkel? Vajon kötelességünk-e közbeavatkozni és állást foglalni olyan esetekben, amikor igazságtalanság történik egy közösségi oldalon? Vagy egyszerűen kapcsoljuk ki a telefonunkat és ezzel tekintsük lezártnak az ügyet?

Minden jog a kötelességekkel is jár, és a szabadság eléréséhez tartós erőfeszítésekre van szükség. Például egy demokratikus társadalomban alapvető joga minden állampolgárnak a szabad véleménynyilvánítás, de ez mégsem mindig magától értetődő. A jogolyan társadalmi eszme, amelyek nem csak egyesek jólétét, hanem minden állampolgár szabadságát hivatott biztosítani. A közösségi oldalak használatára is érvényes az az alapszabály, hogy mindent szabad, amíg tevékenységünkkel nem korlátozunk másokat.

Az interneten nem terjeszthetünk hamis állításokat, hazugságokat, alternatív tényeket vagy rágalmazásokat. Akkor viselkedünk felelősen, ha rendszeresen megadjuk a felhasznált információk forrását, ellenőrizzük az általunk böngészett oldal szavahihetőségét, kritikusan állunk hozzá mindenhez, valamint kiállunk a zaklatás áldozatai mellett.

Adam Bahriz esetében pontosan ez történt. Az élő streamelés egyik nézőjét felháborította a többiek viselkedése és megosztotta a történteket egy nagy online közösséggel. Néhány órán belül már több ezer játékos állt ki Adam mellett.

És az eset nem maradt ennyiben. A Twitch oldalon pénzt is lehet adományozni a streamelőknek. Ez történt Adammal is, óriási összeget gyűjtöttek össze számára a követői. Az Adamot zaklató játékosokat többnapra kizárták az oldalról és a közösség egyértelműen kiállt Adam mellett, kihasználva a közösségi oldal nyújtotta valódi lehetőségeket.

Olvass tovább a „Felelősség” mappában

Manapság egyre több gyermeket és fiatalt érint az internetes zaklatás, így fontos, hogy az iskolában és otthon egyaránt foglalkozzunk a témával. Hol kezdődik az internetes zaklatás?

A gyűlöletbeszéd bárkit érinthet: irányulhat magánszemélyek vagy egész embercsoportok ellen is. Gyűlöletbeszéd az interneten

Projekt ötlet: internetes álarcunk