A véleményalkotás számos tényezőtől függ: a személyes értékrendtől, a saját élethelyzettől, a tudástól és tapasztalattól, valamint a saját szociális környezettől. Például, ha egy bizonyos téma gyakran felmerül az egyén családi-, vagy baráti körében, akkor sokkal hajlamosabbak lesz foglalkozni vele. De a téma médiumok általi bemutatása is elvezethet oda, hogy tudattalanul és gyorsan alkotunk véleményt egy dologgal kapcsolatban.
A hamis hírek például érzelmesen mutatnak be témákat, amely a fiatalokat könnyen arra ösztönözheti, hogy saját maguk is tovább terjesszék őket. Az Ipsos Public Affairs amerikai kutatóintézet tanulmánya rámutat arra, hogy a hamis hírek igen gyorsan nagy távolságokat tehetnek meg, és nehezen törlődnek ki a köztudatból.
Nem csak a hamis hírek befolyásolhatják a gyerekek gondolkodásmódját. A YouTube-on például sok a látszólag könnyed, szórakoztató tartalom, ugyanakkor ezek torz üzenetet közvetíthetnek: ilyenek például a szépségápolásról és életstílusról szóló csatornák. Ezek gyakran olyan megrendezett világok, amelyek éppen akkor befolyásolják a gyermekek véleményét és nézeteit, amikor még nem rendelkeznek elegendő saját tapasztalattal ebben a témakörben, vagy nincsen lehetőségük arra, hogy összehasonlítsák ezt más információforrásokkal.
Számos youtubernél nincs egyértelműen feltüntetve a termékek reklámozása. „A gyermekek és a fiatalok még nehezen tudják megkülönböztetni, hogy mi a személyes javaslat és mi a reklám általi egyértelmű befolyásolás.“- mondta el Markus Gerstmann, médiapedagógus a Teachtoday-nek adott interjúban.
Az identitáskeresés gyakran jelenti a különböző szerepek próbálgatását, amely során a fiatalok az olyan közösségi médiák felé orientálódhatnak, mint a YouTube. Egyes videók közhelyesen mutathatják be a nőket és férfiakat, ugyanakkor felkínálhatnak alternatív szerep-, és nemi modelleket is, amellyel megerősíthetik a fiatalokat az individuális fejlődésben.
A felnövekvő nemzedék identitáskeresésének fontos tényezője, hogy milyen szerepekkel és tartalmakkal találkoznak a közösségi médiában. Az úgynevezett intermedierek (közösségi oldalak, azonnali üzenetküldő szolgáltatások, keresőmotorok és videoportálok) pozitív és negatív módon is hozzájárulhatnak az értékrend, a nemi szerepek, vagy az életmodellek alakulásához (Hans-Bredow-Institut 2016).
Így a LeFloid mottója akkor is jó tanácsadó lehet, ha a fiatalok médiakompetenciáinak fejlesztéséről van szó. Fontos, hogy a fiatalok képesek legyenek megítélni a média által közvetített információkat, szerepképeket vagy világnézeteket és megtanulják ezeket saját céljaiknak és igényeiknek megfelelően felhasználni.